A mai modern, nagyüzemi állattartás termelési feltételei nem teszik lehetővé a vadon élő sertések természetes élőhelyéhez hasonló ligetes területen történő tartást, mivel az többek között az állatok állapotának folyamatos ellenőrzését és a megfelelő takarmányozást nagyban nehezíti, ellehetetleníti. Így megszűnik az állatok természetes hőfokszabályozási lehetősége, nagyban növelve a túlhevülés kockázatát.
A sertések – mint a többi nagy testtömegű állat – számára is a nyári meleg okozta hőstressz jelenti az egyik legnagyobb problémát, amely a hízóknál étvágytalanságot, súlygyarapodás csökkenést okoz, kocák esetében a vemhesség problémákhoz, illetve a tejtermelés intenzitásának romlásához vezethet, így malacok elhullása, sőt, súlyos esetben felnőtt állatok elhullása is a kockázati tényezők közé sorolandó.
Az állattartó tér szellőztetése mellett a leghatékonyabb, egyben költségtakarékos hűtési megoldás a nagy nyomáson (70-100 Bar) porlasztott vízzel működő párásító, párahűtő berendezés jelenti, amellyel átlagosan 5-10 °C-os hőmérsékletcsökkenés érhető el. Rendszereink működése az adiabatikus hűtés elvén alapul. Alapvetően a hűtés hatékonyságát növelendő, ventilátorokkal szerelt, önálló párahűtő rendszerek, ugyanakkor a már meglévő szellőztető rendszerekhez integrálhatók oly módon, hogy a szellőztető berendezés típusához és légszállításához illeszkedő mennyiségű, méretű és irányú porlasztófej (fúvóka) elhelyezésével a meglévő légmozgás szállítja a hűs levegőt.
Rendszereinkbe az állatok egészségét védő, és a rendszer hatékonyságát növelő, a vízminőséget javító berendezések könnyen beépíthetők, például mechanikai szűrők, UV szűrő, vízlágyító baktériumszűrő stb.
Megvizsgálták a párásított hizlaldák teljesítményét, a takarmányhatékonyság és az etetés időtartamának összefüggésében. A kísérlet alatt 18db 70 kg-os malacot tanulmányoztak 30 napon keresztül, s figyelték annak hatását, hogy a párásítás és a táplálkozás összehangolása együttesen milyen súlygyarapodást eredményez az állatoknál.
Azoknak az állatoknak, melyeket közvetlenül etetés előtt párásítással hűtöttek le, jelentősen nagyobb (+13%) takarmányfelvételük volt, és sokkal tovább ettek (+19 %) mint a másik csoport egyedei. A kapott eredmények az istálló hűtésének/párásításának eredményességét tükrözik, következésképpen a csúcs hőmérséklet csökkentése megfelelő stratégia egy olyan tevékenység alatt, mint pl. az étkezés.
A takarmány hatékonyabb hasznosítása a sertések rövidebb időn belüli piacra kerülését és csökkentett takarmány felhasználást eredményez, az ipari hűtéssel ezáltal jelentősen növelhetjük a költséghatékonyságot.
