A baromfifélék hőszabályozó rendszere eltér az emlősökétől, mivel nincsen verejtékmirigyük, és tollazatuk is jelentősen hőszigetelő. A természetes, illetve hagyományos tartás állategészségügyi szempontból előnyös, mivel biztosítja a madár és környezetének harmonikus összhangját, ami az egészség megőrzésének alapja.

Azonban a szabadtartás olyan kihívásokat is jelent, amelyek az intenzív, jól kontrollálható tartási körülmények között kevésbé számottevőek: paraziták megjelenése, rágcsálók, rovarok, vadon élő madár- és emlősfajok fertőzésközvetítő szerepe, ragadozók jelenléte.

Az iparszerű baromfitenyésztésben legfontosabb külső környezeti hatásként a hőstresszt kell említenünk. A növekvő környezeti hőmérséklet csökkenő takarmányfelvételt, a termékenység és tojáshozam, a tojásminőség romlását okozhatja. Baromfifélék esetében a hőleadás különösen fontos, hiszen a táplálékkal felvett energiának legfeljebb 20%-át építik be szervezetükbe, míg a fennmaradó mennyiség nagy része hőtermelésre fordítódik, illetve az anyagcsere során termelt hő formájában szabadul fel.

Nagy melegben a baromfiak takarmányfelvétele csökken, tyúkoknál 30 °C-on, akár 30-35%-kal is csökkenhet a 20-22 °C-on mért értékhez viszonyítva (Ota, 1966). Hosszú ideig tartó hőstressz (32 °C-nál magasabb környezeti hőmérséklet) következményeként megváltozik a testösszetétel, csirkéknél általában csökken a test fehérje-, és nő a zsírtartalma (Esmail, 2001). A házityúk tojástermelése 27-29 °C-ig nem csökken lényegesen, ha azonban a hőmérséklet emelkedik, a takarmányfogyasztás csökkenése olyan mértékű lesz, hogy ez a tojáshozam drasztikus csökkenéséhez vezet (8-30%) Régi tapasztalat, hogy kánikulában megnő az abnormális tojások száma (Kőrösiné, Nógrádi).

Rendszereinkbe – a csarnokok párásítása során általánosan használatos – az állatok egészségét védő, a rendszer hatékonyságát növelő, a vízminőséget javító berendezések könnyen beépíthetők, például mechanikai szűrők, UV szűrő, vízlágyító, baktériumszűrő stb.

A baromfi, főleg fiatal korában a huzatra érzékeny, az istállók hűtése esetében ezért ajánljuk az általunk forgalmazott berendezéseknek a meglévő szellőztető rendszerekkel való összehangolását, illetve a ventilátor nélküli vonalsoros párahűtő berendezés kiépítését. Rendszereink könnyen szerelhetőek, flexibilisen alkalmazhatók szinte minden épülettípus esetén, a porlasztófejek (fúvókák) iránya tetszőlegesen állítható, így a pára nem közvetlenül az állatokra száll, hanem a légteret hűti.

  A weblap és annak tartalma a Tecnocooling Kft. tulajdonát képezi és a szerzői jog törvényeinek és nemzetközi egyezmények védelmében áll. A weblapon megjelentetett tartalom, az ott publikált cikkek mind a Tecnocooling Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezik.

A mai modern, nagyüzemi állattartás termelési feltételei nem teszik lehetővé a vadon élő sertések természetes élőhelyéhez hasonló ligetes területen történő tartást, mivel az többek között az állatok állapotának folyamatos ellenőrzését és a megfelelő takarmányozást nagyban nehezíti, ellehetetleníti. Így megszűnik az állatok természetes hőfokszabályozási lehetősége, nagyban növelve a túlhevülés kockázatát.

A sertések – mint a többi nagy testtömegű állat – számára is a nyári meleg okozta hőstressz jelenti az egyik legnagyobb problémát, amely a hízóknál étvágytalanságot, súlygyarapodás csökkenést okoz, kocák esetében a vemhesség problémákhoz, illetve a tejtermelés intenzitásának romlásához vezethet, így malacok elhullása, sőt, súlyos esetben felnőtt állatok elhullása is a kockázati tényezők közé sorolandó.

Az állattartó tér szellőztetése mellett a leghatékonyabb, egyben költségtakarékos hűtési megoldás a nagy nyomáson (70-100 Bar) porlasztott vízzel működő párásító, párahűtő berendezés jelenti, amellyel átlagosan 5-10 °C-os hőmérsékletcsökkenés érhető el. Rendszereink működése az adiabatikus hűtés elvén alapul. Alapvetően a hűtés hatékonyságát növelendő, ventilátorokkal szerelt, önálló párahűtő rendszerek, ugyanakkor a már meglévő szellőztető rendszerekhez integrálhatók oly módon, hogy a szellőztető berendezés típusához és légszállításához illeszkedő mennyiségű, méretű és irányú porlasztófej (fúvóka) elhelyezésével a meglévő légmozgás szállítja a hűs levegőt.

Rendszereinkbe az állatok egészségét védő, és a rendszer hatékonyságát növelő, a vízminőséget javító berendezések könnyen beépíthetők, például mechanikai szűrők, UV szűrő, vízlágyító baktériumszűrő stb.

Megvizsgálták a párásított hizlaldák teljesítményét, a takarmányhatékonyság és az etetés időtartamának összefüggésében. A kísérlet alatt 18db 70 kg-os malacot tanulmányoztak 30 napon keresztül, s figyelték annak hatását, hogy a párásítás és a táplálkozás összehangolása együttesen milyen súlygyarapodást eredményez az állatoknál.

Azoknak az állatoknak, melyeket közvetlenül etetés előtt párásítással hűtöttek le, jelentősen nagyobb (+13%) takarmányfelvételük volt, és sokkal tovább ettek (+19 %) mint a másik csoport egyedei. A kapott eredmények az istálló hűtésének/párásításának eredményességét tükrözik, következésképpen a csúcs hőmérséklet csökkentése megfelelő stratégia egy olyan tevékenység alatt, mint pl. az étkezés.

A takarmány hatékonyabb hasznosítása a sertések rövidebb időn belüli piacra kerülését és csökkentett takarmány felhasználást eredményez, az ipari hűtéssel ezáltal jelentősen növelhetjük a költséghatékonyságot.