A tehenészetek közül még nagyon kevesen alkalmaznak istállóhűtést, ezért is kiemelkedően fontos az Agrimpex úttörő szerepe.

A két végén nyitott, 60 m hosszú istálló szellőzése nem volt megfelelő, ezért ipari ventilátorokat használtunk egymés után sorba kötve (40.000 légköbméter/óra teljesítményűt). Ezzel folymatos légáramlást biztosítottunk az istlló teljes területén. A ventilátorokat 2 sorban helyeztük el, a hely adottságainak megfelelően.

Az ivóvizet lágyítottuk, hogy a fúvókákat védjük a vízkőtől, és mechanikailag 1 micron tisztaságig szűrtük.

Összesen 48db, 0,20-as fúvókát használtunk, folyamatos üzemelés mellett 225 l vizet használunk fel óránként, valamint 1 kW áramot.

Ezzel egy olyan, energiahatékony istállóhűtést valósítottunk meg, amely megoldotta a szarvasmarha tenyésztést régóta érintő problémát, nevezetesen, hogy a nyári hőség idején jelentősen esett az állatok tejhozama. HŐSTRESSZ

A párahűtéssel sokkal kedvezőbb körülményeket teremetettünk, és az Agrimpex jelezte felénk, hogy, a legyek száma is jelentősen csökkent, ami szintén hozzájárult az idei rekord tejhozamhoz. A megrendelő számítása szerint a beruházuás (1,5m Ft-ból valósult meg a kivitelezés) legkésőbb 2 éven belül megtérül számukra.

A 2014-es kedvező adatok hatására megszületett a döntés, és 2015-ben a többi istállóban is telepítettünk hűtést – az iCool istállóhűtő rendszerével.

Az iCool istállóhűtés az alábi problémák megelőzésében segíti a szarvasmarha tenyésztőket:

A hőstressz és hatásai
A globális klímaváltozás és hazánk kontinentális éghajlata miatt növekvő veszélyt jelent hazánkban is a hőstressz!
A szabadban tartott társaikkal ellentétben a zárt istállóban tartott állatok nem tudnak megfelelő mikroklímájú árnyékos, vizes, széljárta területeken hűsölni, ezért a hő leadásukat segítendő technikai beavatkozásra van szükségük – erre kiváló megoldás a vízporlasztásos párásítás légmozgatással kombinálva.
A nyári meleg időszakban a zárt istállókban tartott állatok egyre több energiát pazarolnak el testhőmérsékletük hűtésére. Hőstressz okozta problémák :
1.    Termelési szempontból ez igen kedvezőtlen, hiszen a nagy melegben, a takarmány optimális hasznosítása helyett az állat étvágya nagy mértékben csökken, így a termelésük visszaesik.
2.    Az anyaállatok vemhesülési problémái, illetve a tejtermelés visszaesése csökkentheti a fiatal állatok egyedszámát.
3.    A külső hőmérséklethez az állatok saját hőtermelését is hozzáadva extrém hőmérsékleti viszonyok alakulhatnak ki, amelyek akár elhullást is okozhatnak.

4. kedvezőtlen tejminőség (a makroelemek összetételében)
5. a baktériumos fertőzések növekedése

Reméljük nemsokára Ön (és állatai) is az elégedett Megrendeleőink között lesz, még ma vegye fel a kapcsolatot velünk!

A weblap és annak tartalma a Tecnocooling Kft. tulajdonát képezi és a szerzői jog törvényeinek és nemzetközi egyezmények védelmében áll. A weblapon megjelentetett tartalom, az ott publikált cikkek mind a Tecnocooling Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezik.

A juhok komfortzónája a hőmérséklet tekintetében -10 és +18 °C között van. Télen a huzattól, nyáron a túlságosan magas (+ 25 C feletti) hőmérséklettől kell óvni őket.  Szervezetüknek nincs jó hőkiegyenlítő képessége, főleg a meleggel (25 °C feletti hőmérséklet) szemben védtelenek.

A magas környezeti hőmérséklet késlelteti a tenyészidényt, a fogamzást és a vemhességet is károsan befolyásolja. A relatív páratartalom növekedés pozitív hatással van az állatok termelékenységére, a termelt gyapjú minőségére, ezzel szemben a meleg és különösen a száraz, meleg időjárás kedvezőtlenül hat a juhoknál a tenyészidény megindulására. Magyarországon alapvetően alacsony a relatív páratartalom, amely a nyári hőségben tovább csökken.

Elmondható, hogy az állattartó tér hűtésével és egyben a légnedvesség növelésével csökken a nyári meleg okozta hőstressz, nő a gazdaságosság és a haszon.

Párahűtő rendszereink tökéletesen alkalmasak folyamatos légcseréjű szellőztetett helységek, oldalukon nyitott épületek hűtésére is. Minden esetben könnyen igazíthatóak az egyedi igényekhez, helyzetekhez mind a kibocsájtási pont meghatározásakor, a szivattyú és segédberendezéseinek elhelyezésekor, mind a kibocsájtott pára mennyiségének és minőségének meghatározásakor. Egyszerűen, könnyen szerelhető és tisztítható fúvókák, flexibilis csőrendszer, egyszerűen kezelhető berendezés.

A nedves levegő nem kedvez a repülő rovaroknak, a legyeket, szúnyogokat visszaszorítja.

A rendszer vízigénye kicsi, más hűtőrendszerekhez viszonyítva az elektromos fogyasztása és karbantartási igénye  is lényegesen alacsonyabb.

Ha több képet szeretne látni az istállóhűtésről, kattintson a linkre!

A lótenyésztésben, sport és hobbiló tartásban fontos az állatok számára komfortos környezet fenntartása. A kánikulában a lovak is szenvednek a hőségtől, ilyenkor teljesítményük is visszaesik. Problémát jelent még a száraz nyári hónapokban az istálló légterében szálló por magas koncentrációja, amely mind az állatok, mind az emberek egészségére ártalmas hatással van. Ez a nyári időszakban a külső környezet szárazsága és a lovakkal való munka (föld, illeve homok talajú kifutók) miatt alapvetően magas, ezt tetézi az istállóban az alom és a szálastakarmány mozgatásából adódó, levegőbe kerülő pormennyiség is.

Párásító rendszereink az adibatikus hűtés elvén működnek, külső hőmérséklettől függően akár 5-8 °C-kal is csökkenthető a hűtött terület hőmérséklete. A rendszer alapját képező nagynyomású szivattyú 4-10 mikron méretű cseppeket porlaszt a fúvókákon keresztül a levegőbe, így a víz azonnal elpárolog. A falfelületeken és a tárgyakon viszont nem jelenik meg páralecsapódás, az istállók hűtése során így a vízkicsapódásból következő baktériális fertőzések elszaporodásától sem kell tartani. Az általunk forgalmazott párásító rendszerek ventilátorokkal is szerelhetőek, így biztosítva a vízpára nagy területen való hatékony eloszlását, és a friss levegő utánpótlását.

A kibocsájtott páramennyiség szabályozható, a páracseppek a szálló porszemcsékhez tapadva azokat a talaj felé irányítják, ily módon hatásosan eltávolítják a levegőből a 0,1-1000 mikron mérettartományú belélegezhető részecskéket: magas páratartalmú levegőben a vízrészecskék a szálló port azonnal megkötik.

Elmondható, hogy a magas páratartalom nem kedvez a repülő rovaroknak sem (legyek, böglyök, szúnyogok), azokat visszaszorítja.

A rendszer vízigénye minimális, más hűtőrendszerekhez viszonyítva az elektromos fogyasztása is lényegesen alacsonyabb.

Az istálló levegője még a nyári hónapokban is friss marad, ezáltal kedvező hatású a lovak és emberek egészségére és komfortérzetére.

A baromfifélék hőszabályozó rendszere eltér az emlősökétől, mivel nincsen verejtékmirigyük, és tollazatuk is jelentősen hőszigetelő. A természetes, illetve hagyományos tartás állategészségügyi szempontból előnyös, mivel biztosítja a madár és környezetének harmonikus összhangját, ami az egészség megőrzésének alapja.

Azonban a szabadtartás olyan kihívásokat is jelent, amelyek az intenzív, jól kontrollálható tartási körülmények között kevésbé számottevőek: paraziták megjelenése, rágcsálók, rovarok, vadon élő madár- és emlősfajok fertőzésközvetítő szerepe, ragadozók jelenléte.

Az iparszerű baromfitenyésztésben legfontosabb külső környezeti hatásként a hőstresszt kell említenünk. A növekvő környezeti hőmérséklet csökkenő takarmányfelvételt, a termékenység és tojáshozam, a tojásminőség romlását okozhatja. Baromfifélék esetében a hőleadás különösen fontos, hiszen a táplálékkal felvett energiának legfeljebb 20%-át építik be szervezetükbe, míg a fennmaradó mennyiség nagy része hőtermelésre fordítódik, illetve az anyagcsere során termelt hő formájában szabadul fel.

Nagy melegben a baromfiak takarmányfelvétele csökken, tyúkoknál 30 °C-on, akár 30-35%-kal is csökkenhet a 20-22 °C-on mért értékhez viszonyítva (Ota, 1966). Hosszú ideig tartó hőstressz (32 °C-nál magasabb környezeti hőmérséklet) következményeként megváltozik a testösszetétel, csirkéknél általában csökken a test fehérje-, és nő a zsírtartalma (Esmail, 2001). A házityúk tojástermelése 27-29 °C-ig nem csökken lényegesen, ha azonban a hőmérséklet emelkedik, a takarmányfogyasztás csökkenése olyan mértékű lesz, hogy ez a tojáshozam drasztikus csökkenéséhez vezet (8-30%) Régi tapasztalat, hogy kánikulában megnő az abnormális tojások száma (Kőrösiné, Nógrádi).

Rendszereinkbe – a csarnokok párásítása során általánosan használatos – az állatok egészségét védő, a rendszer hatékonyságát növelő, a vízminőséget javító berendezések könnyen beépíthetők, például mechanikai szűrők, UV szűrő, vízlágyító, baktériumszűrő stb.

A baromfi, főleg fiatal korában a huzatra érzékeny, az istállók hűtése esetében ezért ajánljuk az általunk forgalmazott berendezéseknek a meglévő szellőztető rendszerekkel való összehangolását, illetve a ventilátor nélküli vonalsoros párahűtő berendezés kiépítését. Rendszereink könnyen szerelhetőek, flexibilisen alkalmazhatók szinte minden épülettípus esetén, a porlasztófejek (fúvókák) iránya tetszőlegesen állítható, így a pára nem közvetlenül az állatokra száll, hanem a légteret hűti.

  A weblap és annak tartalma a Tecnocooling Kft. tulajdonát képezi és a szerzői jog törvényeinek és nemzetközi egyezmények védelmében áll. A weblapon megjelentetett tartalom, az ott publikált cikkek mind a Tecnocooling Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezik.

A mai modern, nagyüzemi állattartás termelési feltételei nem teszik lehetővé a vadon élő sertések természetes élőhelyéhez hasonló ligetes területen történő tartást, mivel az többek között az állatok állapotának folyamatos ellenőrzését és a megfelelő takarmányozást nagyban nehezíti, ellehetetleníti. Így megszűnik az állatok természetes hőfokszabályozási lehetősége, nagyban növelve a túlhevülés kockázatát.

A sertések – mint a többi nagy testtömegű állat – számára is a nyári meleg okozta hőstressz jelenti az egyik legnagyobb problémát, amely a hízóknál étvágytalanságot, súlygyarapodás csökkenést okoz, kocák esetében a vemhesség problémákhoz, illetve a tejtermelés intenzitásának romlásához vezethet, így malacok elhullása, sőt, súlyos esetben felnőtt állatok elhullása is a kockázati tényezők közé sorolandó.

Az állattartó tér szellőztetése mellett a leghatékonyabb, egyben költségtakarékos hűtési megoldás a nagy nyomáson (70-100 Bar) porlasztott vízzel működő párásító, párahűtő berendezés jelenti, amellyel átlagosan 5-10 °C-os hőmérsékletcsökkenés érhető el. Rendszereink működése az adiabatikus hűtés elvén alapul. Alapvetően a hűtés hatékonyságát növelendő, ventilátorokkal szerelt, önálló párahűtő rendszerek, ugyanakkor a már meglévő szellőztető rendszerekhez integrálhatók oly módon, hogy a szellőztető berendezés típusához és légszállításához illeszkedő mennyiségű, méretű és irányú porlasztófej (fúvóka) elhelyezésével a meglévő légmozgás szállítja a hűs levegőt.

Rendszereinkbe az állatok egészségét védő, és a rendszer hatékonyságát növelő, a vízminőséget javító berendezések könnyen beépíthetők, például mechanikai szűrők, UV szűrő, vízlágyító baktériumszűrő stb.

Megvizsgálták a párásított hizlaldák teljesítményét, a takarmányhatékonyság és az etetés időtartamának összefüggésében. A kísérlet alatt 18db 70 kg-os malacot tanulmányoztak 30 napon keresztül, s figyelték annak hatását, hogy a párásítás és a táplálkozás összehangolása együttesen milyen súlygyarapodást eredményez az állatoknál.

Azoknak az állatoknak, melyeket közvetlenül etetés előtt párásítással hűtöttek le, jelentősen nagyobb (+13%) takarmányfelvételük volt, és sokkal tovább ettek (+19 %) mint a másik csoport egyedei. A kapott eredmények az istálló hűtésének/párásításának eredményességét tükrözik, következésképpen a csúcs hőmérséklet csökkentése megfelelő stratégia egy olyan tevékenység alatt, mint pl. az étkezés.

A takarmány hatékonyabb hasznosítása a sertések rövidebb időn belüli piacra kerülését és csökkentett takarmány felhasználást eredményez, az ipari hűtéssel ezáltal jelentősen növelhetjük a költséghatékonyságot.